Istvándy Pincészet

Az Istvándy Pincészet a Tóti-hegy Hegymög d?l? szívében található. A család már több évtizede foglalkozik sz?l?termesztéssel és borászkodással. 40 hektárnyi sz?l?ültetvényeik Csobánc déli lejt?in és a Tóti-hegyen találhatóak.

A család története az 1800-as években kezd?dött, amikor paraszti gazdálkodással, sz?l? és bortermeléssel foglalkoztak. Ez mára sem sokat változott. Fontosnak tartják a tradíciók ápolását, de folyamatos tapasztalatgy?jtésre és fejl?désre is nagy hangsúlyt fektetnek. A sz?l?termesztésen és a bor el?állításán kívül ma már mangalica, szürkemarha és racka juh tenyésztéssel is foglalkoznak.

A Balatontól és Badacsonytól mindössze 3,5 km-re fekszik ez a családi vállakozás, a fent említett vulkanikus hegyekben. A különleges mikroklíma miatt kiválóan allkalmas ez a terület különleges borok el?állítására. A pincészet hangulata és a páratlan panoráma magával ragadja az ide látogatókat.

Borkostoló esetén kerthelyiségükben, 20 f? feletti létszámnál fogadják az érdekl?d?ket, ami után a vendégek pinceáron vásárolhatnak a kiszemelt borokból. A pincében 10-12, a borházban 50, a kerthelyiségben pedig 70-80 f? is elfér.

Boraik többek között: Ottonel Muskotály "Bizsergés", Sauvignon Blanc, Olaszrizling, Kéknyel?, Szürkebarát, Cabernet Sauvignon Rosé, Cabernet Sauvignon barrique, valamint három desszertbor a Szemelt Rizling, Szemelt Hárslevel?, Szemelt Kéknyel?. A borkostoló mellett természetesen étkezés is lehetséges.

Étlapjukon megtalálható a kemencés mangalica sült, kemencés szárnyas sült, szürkemarha pörkölt, hidegtálak, rétes, pogácsa, és különféle sajttálak.

Igény szerint szabadid?s programokkal is szórakozhatnak az ide látogatók. Ilyen a hagyományos vidéki disznóvágáson való részvétel, a Jeep-kalandtúra, ahol a Tóti-hegyen keresztül egészen a völgyben található mangalica farmig, majd vissza a pincészetig élvezhetjük a friss leveg?t és a látványt. Természetesen, a végén nem maradhat ki egy kis borkostoló sem. Ha valaki még "egyszer?bb" kirándulásra vágyik, akkor egy szénával kipárnázott pótkocsin zötykölödhetnek egy Mtz 82-es után a Tóti-hegyet megmászva. Tanösvény látogatása is lehetséges. A 9 állomásos túra alatt saját készítés? mangalica piknikkosarat kapnak a résztvev?k és az állatsimogató is nagy élményt ígér. A Gyula vezér Lovasbirodalma és a pincészet között egy borkostolóval egybekötött lovastúra frissítheti fel a hétköznapjaink.
Július 1. és augusztus 24. között minden csütörtök és szombat este, 18 órai kezdettel él? jazz-zenét biztosítanak a naplementéhez.
Szállásként 3 darab négyágyas szobát bérelhetünk.

Pincészer borai

---

Olaszrizling: a Badacsony legjellegzeteseb bora, melynek petróleumszer? illata, mandulára, rezedára emlékeztet? illata van.

Szürkebarát: a cukrozott gyümölcs és a virágméz jegyei fedezhet?ek fel benne. Közepesen hosszú utóíz és elegáns savak jellemzik.

Kéknyel?: egyetlen term?helye a Badacsony. Magas a kálium és magnézium tartalma. Illata tiszta, trópusi virágjegyek fedezhet?ek fel benne. Sava markáns, íze intenzív.

Sauvignon Blanc: elegáns, komplex illatú, harmónikus bor, melyben ásványos ízek és a friss gyümölcsösség mellett az érettség is dominál.

Tramini: intenzív, f?szeres, rózsa és sárgabarack illatú. Íze a licsire és a fahéjra emlékeztet.

Cabernet Sauvignon: száraz vörösbor, mely illata tartalmazza a kakaó, kávé, meggy és a vörös áfonya jegyeit. Intenzív íz?, harmónikus bor.

Muskotály: intenzív, tiszta, laza szerkezet? bor, édeskés.

Kapcsolat: 8283 Káptalantóti, Rizapuszta-Hegymög Telefon: 87/ 702-647 Fax: 87/ 471-400 Mobil: 30/ 947-3306 70/ 230-4713 Kapcsolattartó: Istvándy Gergely

Badacsony nagyobb térképen való megjelenítése

Különleges minőségű bor

Különleges min?ség? bor

Négy bormin?ség-jelz? kategóriát különbözetünk meg:
- asztali bor
- tájbor
- min?ségi bor
- különleges min?ség? bor

Különleges min?ség? bor, amely meghatározott borvidék vagy borterm?hely legfeljebb 10 t/ha termés? ültetvényeib?l származik, a term?helyre meghatározott sz?l?fajta érett vagy t?kén túlérett, esetleg töppedt vagy aszúsodott termésének legalább 19 tömegszázaléknyi természetes eredet? cukrot tartalmazó mustjából készül, amely term?helyre, fajtára, illet?leg meghatározott készítésmódra jellemz? illat-, íz- és zamatanyagokat tartalmaz, származási helye és évjárata miatt különleges megkülönböztetésre érdemes. Különleges min?ség? bornál a borvidék vagy borterm?hely, az évjárat és a fajta nevének feltüntetése 100 % azonossággal kötelez?.

Fajtái:
- Kés?i szüretelés? bor
- Válogatott szüretelés? bor
- Töppedt sz?l?bogyóból készült bor (Ausbruch)
- Aszú
- Muzeális bornak

Ezerfürtű

Az Ezerfürtű, Kurucz András és Kwaysser István által nemesített fehérborszőlő-fajta. A Piros tramini és a Hárslevelű kereszteződéséből állították elő Kecskeméten 1950-ben.

Több néven ismert, mint a Kecskemét 5 és Miklóstelepi 5.

Főként a Hajós-Bajai borvidéken , a Kunsági borvidéken és a Balaton melléke borvidéken fordul elő.

Jellemzői:
Erős növekedés jellemzi, mely bőtermő. Termésátlaga 9-14 t/ha. Fagytűrő képessége közepes. Fekvésre igen, talajra kevésbé érzékeny. Hajlamos a tőkepusztulásra. Rothadásra hajlamos. Szárazságra és túlterhelésre érzékeny. Korai érésű, szeptember végén 16 mustfokkal szüretelhető.

Fürtje, vállas, tömött, mérete középnagy. Levele fényes, színe fűzöld, alakja kerek és mérete nagy. Nem zsíros, tagolatlan-karéjozott. Bogyó színe sárga, alakjuk gömbölyű, elég kicsik, pontozottak és hamvasak.

Alkoholban gazdag, semleges ízű bor készül belőle, melynek finom savai lágyulásra hajlamosak. Asztali vagy minőségi bor készíthető belőle attól függően, hogy hol fekszik és mennyire terhelt.

Téli muskotály

A téli muskotály egy bőtermő, közép-érésű szőlőfajta.

Jellemzői:
- talaj iránt igénytelen
- jól tűri a szárazságot és a fagyot
- zöldmunka iránti igénye mérsékelt
- rothadása nem jellemző
- jól szállítható
- jól eltartható

A fürtje laza, vállas és elég nagy. Átlagos tömege 220 g.
Bogyója nagy, átlagtömege 4,2 g. Színe sárga. Kissé megnyúlt, hamvas, gyéren pontozott. Ropogós hús, muskotályos íz, közepesen vastag héj jellemzi.

Hagymapálinka recept

A hagymapálinka egy pálinka különlegesség, mely Makóról származik. Elkészítéséhez törköly pálinka és főtt hagymalé szükséges.

Jellege:
Illata édeskés, intenzív aromája és csípős íze hosszantartó, akárcsak a hagymáé.

Hagymapálinka recept hozzávalói:
- 50 g hagyma
- fél liter alkohol
- fél liter felforralt víz
- 50 g borókabogyó
- 5-6 fokhagymagerezd

A hagymapálinka elkészítése:
Apróra vágjuk a hagymákat és a borókabogyót, majd ráöntjük a pálinkát. Ezt az egyveleget 8 napig állni hagyjuk. Ruhán, majd szűrőpapíron is átszűrjük, amíg nem válik teljesen tisztává.

Citromfüves pálinka

Citromfüves pálinkában lev? citromf? ismertet?je, hogy immuner?sít? hatása van.

Citromfüves pálinka receptjének hozzávalói a következ?k:
- 20 g citromf?
- 1 liter alkohol
- fél citrom héja
- 1 db szárított és lereszelt angelikagyökér
- csipetnyi lereszelt szerecsendió
- csipetnyi koriander
- fahéj
- szegf?szeg

A citromfüves pálinka készítésénél a hozzávalókat egy üvegbe tesszük és összekeverjük az alkohollal.
2 hét alatt összeérnek benne az ízek, ezután lesz?rjük és palackozzuk.
Fogyasztható teával, kockacukorra csepegtetve, vagy vízzel hígítva.

Csemegeszőlő

Csemegesz?l?

A csemegesz?l? alapvet?en nem borkészítésre termesztett sz?l?fajtákat jelöli. Jellemz? rájuk a magas, 15-20%-os cukortartalom, kellemes csersavak. A sz?l?t akkor kell szüretelni, amikor a bogyók az egész fürtön beértek. Fogyasztása nagyon egészséges, magas a tápértéke a benne található gyümölcs- és sz?l?cukornak köszönhet?en.

Elterjedt fajtái:
- Csaba gyöngye
- Sz?l?skertek királyn?je
- Favorit
- Kozma Pálné muskotály
- Cardinál
- Pannónia kincse
- Narancsíz?
- Chasselas fehér
- Chasselas piros
- Hamburgi muskotály
- Téli muskotály

A csemegesz?l?knek létezik magnélküli fajtái is:
- Fehér Szultán
- Ruby King
- Kismis vadkana
- Ruszból
- Magnélküli hosszú
- Magnélküli gömb
- Belgrádi Magvatlan

Bakonyi Károly

Bakonyi Károly

Bakonyi Károly kertészmérnök, sz?l?nemesít?, Csopakon született 1921. dec. 22-én. Sz?lészeti és Borászati Szakiskola, Balatonarács. Iskolái: - 1942 Borászati Szakiskola, Budafok - 1959 Kertészeti F?iskola Több mint 20 évig oktatott sz?l?termesztést és borászatot. Borversenyek elnöke, bírálóbizottsági tagja. El?adásokat tart, részt vesz borfesztiválok, tudományos napok rendezésében. 2000. május 25-én a Cserszegi f?szeres és a Nemes olaszrizling sz?l?fajtáiról bélyeg jelent meg.

Államilag min?sített sz?l?fajtái:

- 1980 Olaszrizling G.K. 1
- 1982 Cserszegi f?szeres (3500 hektáron termelik)
- 1990 Fehér chasselas K.16
- 1990 Piros chasselas K.18
- 1992 Rizlingszilváni K.3
- 1994 Nektár

Murci

A murci egy erjedésben lév?, vagy félig kierjedt, tejszer?, kissé zavaros újbor.

Szénsavas, meglehet?sen édes íz? köztes folyadék a must és a bor között. Még nem esett át tisztítási folyamaton.

Kedveltsége miatt több ország piacán, így Németországban, Ausztriában, Olaszországban, de hazánkban is sok must van forgalomban.

F?leg ortega és bouvier sz?l?fajták alkamassak mustkészítésre korai érésük miatt.

Átalag

Átalag

Régi ?rmérték fajta, 70 literes tokjai hordót nevezték így, de még hívták 1 ¼ akósnak is.

Palatina

A Palatina egy csemegeszőlőfajta, melyet Kozma Pál 1966-ban nemesítette a Seyve-Villard 12375 x és a Szőlőskertek királynője muskotály keresztezésével.

Aránylag új fajta, csak 1996-ban kapott állami elismerést. Hazánkban Augusztusi muskotálynak is hívják.
Minden borvidéken telepíthető ez a korai érésű, rövid tenyészidejű fajta. Cukor-sav aránya kedvező. Igénytelen talaj és fekvés iránt. Fagytűrő képessége magas.

Jellemzői:

Tőkéje:
- erős, vagy középerős növekedésű
Vesszője:
- félig felálló
- színe közép-barna, részben mintázott
- vastag
- tompa csúcsú
- csupasz
- nagy rügyekkel rendelkezik
Levele:
- közép-nagy
- színe világoszöld
- szövete vékony
- felülete sima
- 5 karéjú
- tagolása közepes
- vállöble U-alakú
- széle kétszeresen fűrészes
- erezete világoszöld
- fonáka csupasz
Fürtje:
- nagy, átlagosan 210 g.
- kissé vállas
- közepesen tömött
Bogyói:
- színük aranysárga
- közép-nagy
- megnyúlt
- alakjuk tojásra hasonlít
- vastagságuk közepes
- lédús
- ropogós
- héja olvadó
- zamata finom muskotályos

Rizlingszilváni

Rizlingszilváni

Németországból származó sz?l?fajta, amely mára a Mátrai Borvidék, a Neszmélyi Borvidék, a Balatonfüred-Csopaki Borvidék és a Dél-Balatoni Borvidék jellegzetes borává vált.
A sz?l? fürtje közepesen nagy, középen tömött, átlagtömege 10dkg. Bogyói édesek, lédúsak, jellegzetesen f?szeres íz?ek. Szeptember közepét?l szüretelhet?.
Bora fajtajelleges, mustjából többnyire reduktív típusú, gyorsan fejl?d? bort készítenek.

Zúzó-bogyózó

Zúzó-bogyózó

A sz?l? feldolgozásánál a sz?l?szemeket el kell választani a kacstól. Erre a feladatra használjuk a zúzó-bogyózót, másik nevén a darálót.
Az eszköz kialakítása igen sok féle lehet, de a mai modern daráló gépek már rozsdamentes acélból készülnek, és a ledarált sz?l? egyenesen egy szállítószivattyú segítségével a présbe jut.

A régebbi gépeket még nagyméret? kádakra helyezték fel, a gép fels? részén beöntötték a sz?l?t, alul kiesetek a kádba a ledarált szemek, és ett?l elválasztva el?l pedig kiestek kacsok. Ebben az esetben korábban kézzel és vödrökkel, manapság már inkább szivattyúkkal juttatták egy a kádból a présbe a sz?l?t.

Karát

A Karát fehérborszőlő-fajtát Kurucz András és Kwaysser István nemesítette. A Szürkebarát és a Kövidinka keresztezésével jött létre.
Nem túl elterjedt fajta. Kiegészítő vagy ültetvényes fajtaként találkozhatunk vele a Kunsági-, Etyek-Budai-, és Badacsonyi –borvidéken.

Jellemzői:
Október elején érik. Fagytűrése közepes. Rothadásra kevésbé hajlamos. Szárazságtűrő képessége jó.

Fürtje rövid kocsányú, vállas, tömött. Bogyóinak színe zöldessárga. Hamvasak, feketén pontozottak. Levele kerek, vagy három karéjú. Váll és oldalöble nyílt. A levélerek színe barnáspiros és a levelei széle csipkés.

A belőle készült bor testes, fajtajelleges, üde, finom savakkal rendelkezik.

Taposózsák

Taposózsák a taposásra szánt sz?l? elhelyezésére szolgáló zsák.

Azokon a vidékeken ahol kevés sajtó volt, valamint a taposással a levet akarták kiszórítani, ott ritka szövés? bornyomó zsákba, taposózsákba töltötték a sz?l?t és így préselték ki a levét.

A zsák oldalán egy hasíték volt, ahova egy edényt helyeztek, azzal könnyen beletölthették az összezúzott sz?l?t. A zsákot harmadáig töltik, összefogják a száját és elkezdik taposni, amíg a lé teljesen ki nem folyik bel?le. Általában mezítláb végzik ezt a munkát.

Érlelés edényei

Az érlelés edényei

Új hordó kiválasztásának kritériumai:
tölgyfa származási helye
hasított vagy f?részelt, hogyan szárították, füstölték-e, ha igen, mennyire

Az amerikai tölgyfahordók hajlamosak egyfajta kókuszos aromát, és meglehet?sen éretlen tannin ízt kölcsönözni a bornak, addig a francia tölgyfahordókból több aromát és tannint nyerhet a bor, ami segíti majd a palackos érlelést is.
A kis hordók el?nye, hogy arányában nagyobb felületen érintkezik a bor a fa felülettel, így hatásuk jobban érvényesül.
A szabvány hordó mérete 225 liter, ami 300 palack bornak felel meg. Ezt a világ borászatai átvették. Az új hordó egyfajta vaníliás, kókuszos, füstös karaktert kölcsönöz a bornak, ám a hordó öregedésével egyre kevesebb aromát ad át, és a 4 éves hordók már csak tannint adnak át.

Edények, melyek alkalmasak az érlelésre:
- új, kis tölgyfahordó
- használt, 1-2 éves tölgyfahordó
- nagy fahordó vagy kád
- semleges, rozsdamentes kádak vagy tartályok

Általában egy hordós érlelés? vörösbor 18 hónap és 2 év közötti id?tartamot tölt a hordóban palackozás el?tt, bár vannak olyan kivételek, amelyek lényegesen többet is hordóban vannak, de ebben az esetben a hordókat rendszeresen utántöltik, és minden hatodik hónapban lefejtik.

Rövidített érlelési eljárások
Nem a hordós érlelés az egyetlen eljárás arra, hogy tölgyes ízek kerüljenek a borba. Léteznek takarékosabb megoldások, amilyen a tölgyfa chips hozzáadása, vagy a bels? hordófa/donga kezelés, amelynél egy függ?leges rudat helyeznek az erjeszt? kádba kilógó dongákkal. Ebben az esetben a bor és a tölgy nagyon hatékony kapcsolatba kerül, és olcsóbb és gyorsabb eljárás, mint a hordós érlelés.

Kapcsolódó anyagok
Borkészítés folyamata

Tramini

A Tramini a ma Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolból származik. Névadó települése, Tramin, ma is létezik. Magyarországon nagyon népszer?, szinte minden borvidéken megtalálható. Fürtje kicsi, szabálytalan alakú, gyakran vállas, tömött vagy közepesen tömött, bogyói kicsik vagy közép-nagyok, kissé megnyúlt gömböly?ek, szürkés árnyalatú, világos vagy sötétebb húspiros szín?ek, hamvasak, vastag héjúak, lédúsak, ropogósak, különleges, édes, f?szeres zamatúak. Mustja igen kellemes íz?, alacsony savtartalommal és jó évjáratokban igen magas cukormennyiséggel. A Traminiból készült bor ezért f?szeres zamatú és illatos, a legtöbb fajtához viszonyítva fajtajellegesebb, rendszerint lágy.

Metszés

Metszés

Két féle metszést különböztetünk meg: téli- illetve nyári metszést.
A téli metszés vagy f? metszés célja kett?s: azoknak a rügyeknek a kiválasztása, amelyb?l kés?bb a hajtás n?, majd a gyümölcs terem, illetve hogy felkészítsük a t?két a gyümölcstermésre. A metszéssel korlátozzuk a rügyek számát, ezzel pedig a sok tényez? közül szabályozzuk a hozamot és a min?séget.
A f? metszésnek két típusa van: amikor 2-3 rügyes, rövid csapokat hagyunk meg a t?kén, és amikor 1-2 hosszabb vessz? (szálvessz?t) marad meg.

A nyári metszést azért végezzük, hogy korlátozzuk a sarjadást, így a t?ke a gyümölcstermésre koncentrál, másik fontos szerepe, hogy a lombozatot ritkítsuk, ezáltal juttassuk a fürtöket kell? napfényhez, és a gombafert?zések elkerüléséhez meglegyen a kell? légmozgás is. Harmadik célja pedig az ültetvény rendben tartása, ami megkönnyíti a munkálatokat a tenyész- és a szüreti id?szakokban.

Kapcsolódó anyagok:
Borkészítés folyamata

Filoxéra

Filoxéra / Viteus vitifolii / Sz?l?gyökértet?

Filoxéra járvány és az átoltás

Az 1800-as évek közepe táján tömegesen pusztultak az európai sz?l?ültetvények a filoxéra tet? miatt, amely a sz?l? gyökerét támadja meg, és az ejtett sebeken keresztül gombákat és baktériumokat juttat a Vitis Vinifera sz?l?fajtákba. Ez a folyamat a sz?l? megbetegedéséhez vezet, majd pedig teljes elhalásához. Azon kevés borvidékek, amelyek megúszták a járványt, igen kemény korlátozásokat kellett betartaniuk.

A filoxéra kiírtotta a vinifera sz?l?t?kék nagy részét Európában, ezért a sz?l?termeszt?knek sürg?sen lépniük kellett. Több megoldásban látták a kiutat: els? körben vegyszeres kezeléssel próbálkoztak, ám ez teljesen hatástalan maradt, majd az amerikai Vitis Labrusca-át kezdték telepíteni, amely ellenálló a filoxérána, viszont bora rendkívül gyenge, és min?ségük rossz. Következ? próbálkozás az volt, hogy az amerikai fajták ellenálló képességét átültetik a vinifera fajtákba, ez már hozott némi sikert, de nem volt átüt? megoldás. Végül rájöttek a megoldásra, amennyiben az amerikai t?kékre az európai fajtákat átoltják, és az így kapott t?kék ellenállóak a filoxérának. Az amerikai t?kék a filoxéra tet? által ejtett seb alatt véd?réteget képez, és megakadályozza a további fert?zést.

Az oltással létrejött új sz?l?t?kék két részb?l állnak: amerikai alanyból és európai hajtásból. Az oltványkészítés sok id?vel és szakértelemmel párosul, aminek hatására, egy kell?en jó alany-hajtás párosítással pedig alkalmazkodni lehet az éghajlati és talaj viszonyokhoz.

Számos helyen a filoxéra nem okozott nagyobb károsodást, ilyen volt például Magyarországon az Alföld, amely homokos talaja korlátozta a filoxéra életciklusát, mivel talaja rezisztens (magas, 75-80% kvarc tartalom).

Kapcsolódó anyagok:
Borkészítés folyamata

Eszencia

Eszencia

Igen régi, és elismert tokaji borkülönlegesség, az Eszencia borok a tokaji borok csúcsa. A bor készítésének módja, hogy a szüret idején töppedt, aszúsodott sz?l?szemekb?l különleges eljárással készítik el az Eszenciát, mégpedig úgy, hogy a szemeket egyesével, kézzel válogatva szedik le, majd a szüret végéig nagy aszús tartályokban tárolják. A felhalmozott aszúszemek puszta súlyuknál fogva önmagukat préselik ki, s?r?sége majdnem olyan mint a mézé. Cukorban, aromákban, ásványi anyagokban rendkívül gazdag. Az így kapott s?r? nektárt üvegballonokban vagy kisméret? fahordókban érlelik éveken keresztül.

Pölöskei muskotály

A pölöskei muskotály egy bőtermő , közepes érésű csemegeszőlőfajta.

Jellemzői:
- talaj iránt igénytelen
- ellenálló a gombás megbetegedésekkel szemben
- nem rothad
- szállításra alkalmas

Fürtje laza, ágas. Mérete középnagy. Átlagtömege 200 g.
Bogyója nagy, sárga, megnyúlt. Átlagtömege 3,5 g. Nem mintázott. Húsa ropogós, héja vastag. Íze muskotályos.

Törkölypálinka

A törkölypálinka korábban nagyon elterjedt pálinkafajta volt, országszerte készítették.

A törtkölypálinkához a szőlő feldolgozása után megmaradt törkölyt, azaz a préselés után visszamaradt kocsány, héj és mag szolgál alapanyagul. Az édes törköly (magas cukortartalommal rendelkező szőlő) a legalkalmasabb a pálinkafőzésre. A törkölyt előszőr erjesztik, majd lepárolják.

Kapcsolódó anyagok:

Lepárlás

Egéríz

Egéríz

Az egéríz elsősorban a vékony és alacsony savtartalmú boroknál jelentkezik, amennyiben erjedés után túl sokáig maradnak a seprőn. Az íz okozója lehet a 2-acetil-tetrahidropidrin, Lactobacillus fajok, Brettanomyces élesztők.

Tünete, hogy a bornak az egér vizeletére hasonlító íze és szaga van. Kezelése során alkalmazhatunk ként, és hidegen tároljuk a bort, bár előforul, hogy az egéríz magától eltűnik minden kezelés nélkül.

Glória Hungariae

A Glória Hungariae Kocsis Pál által nemesített csemegeszőlőg fajta. A két világháború között az Ezeréves Magyarország emléke és a Thallóczy Lajos muskotály kereszteződéséből született.

Nem túl elterjedt, inkább gyűjteménybe illő fajta.

Jellemzői:
- tőkéje középerős növekedésű
- bőtermő
- vastag levele, bőrszerű
- feltűnően hosszú a kacs és a levélnyél
- fürtje vállas, nagy és laza
- fürtjének átlagmérete: 200 g
- bogyói nagyok, színük sárgászöldes
- húsos bogyói lédúsak, rágós héjúak

Szeptember végén, október elején érik, közepesen fagyálló. Rothadása nem jellemző.

Tejsavas erjedés

Tejsavas erjedés

A tejsavas erjedést nevezzük második erjesztésnek. Az alkohol erjedés során létrejött almasavat teszi sokkal lágyabb tejsavvá. Ez az eljárás a vörösboroknál szükséges, és azzal segítik, hogy emelik a bor hőmérsékletét, illetve nem adnak hozzá ként.
A fehérborok esetén is lehet tejsavas erjedést alkalmazni, de ilyenkor tompulnak a savak, gyümölcsaromát veszít a bor, és az ilyen fehérborok nem frissítőek. A tejsavas erjedést el lehet kerülni magas fokú higiéniával, és kén-dioxiddal.

Ugyanakkor a tejsavas erjedés lehet egy borbetegség is abban az esetben, amikor a must hőmérséklete 28 °C fok fölé megy, és megindul a tejsavas erjedés minden kontroll nélkül. A tejsavas erjedést okozó baktériumok nem a bor felszínén, hanem a borban működnek, és a borban lévő cukrot bontják el vízre, tejsavra, mannitra és ecetsavra. Az ebben a betegségben szenvedő borok émelyítőek, szaguk pedig szúrós, ízük inkább a káposztalére hasonlít, a színük pedig zavarossá válik.

Kapcsolódó anyagok
Borkészítés folyamata

Tokaji Aszú

A Tokaji Aszú, vagy röviden aszú a Tokaji Borvidéken előállított aszúbor, ami nem más, mint aszúsodott és normál szőlő felhasználásával készített borkülönlegesség. A tokaji borok közül a Tokaji Aszú a leghíresebb. Az évszázados hagyomány az aszúsodott szőlőszemek késői szüretelésén és azt ezt követő borkészítésen alapul. A fahordókban érlelt aszú általában 8-10 éves korában éri el palackképességét, azaz ebben az időben lehet lepalackozni a bort.
A legjobb minőségű aszúk Tokaj, Tarcal, Tolcsva, Mád és Tállya községekből származik.
A aszúbor története szerint az első aszúbort Szepsi Laczkó Mátl, Lorántffy Zsuzsanna udvari papja készítette sátoraljaújhelyi Oremus szőlőjének terméséből az úrnő számára. Ezt a történetet alátámasztja Kazinczy Ferenc egy feljegyzése, amelyben Kazinczy Pétert, a fejedelemasszonyt nevezete meg az említett történelmi adat forrásául.

Fejtés

Fejtés

A bor feldolgozása során a mustba szőlőszemek és egyéb szennyező anyagok (kacs, héj), az elhalt élesztősejtek az erjedés során leülepednek a borban az edény aljára. Ezután a bor tisztulása, fejlődése során folyamatosan válnak ki különféle anyagok a borból, amik szintén az edény aljára ülepednek le. Amikor a tiszta bort óvatosan (úgy, hogy ezt a zavaros, iszapszerű anyagot ne zavarjuk meg a hordó alján), az edény tetején keresztül leszivattyúzzuk és áttöltjük egy másik hordóba, ezt a folyamatot hívjuk fejtésnek. Ami ilyenkor a hordó alján marad, azt nevezzük borseprőnek, a hígabb részét pedig aljabornak. Ezután a seprőt és az aljabort egy másik tárolóedénybe tesszük át, és vagy megszűrjük, vagy teljes egészében kidobjuk.

Cabernet Franc

A Cabernet Sauvignon mellett a legismertebb kékszőlő fajta a világon. Franciaországból, a bordeaux-i borvidékről származik, de mára már az egész világon elterjedt fajta. Már a tizenhetedik század elején jól ismerték és igen kedvelt fajtának számított. Középérésű, akár már Október elején szüretelhető, viszont magas fagy- és rothadástűrő képessége miatt, a szüretelés egy-két héttel elhalasztható, így akár 20-21 cukorfokkal is betakarítható. Termőképessége közepes.

Fürtjei és bogyói kicsik, de a fürtök tömöttek, bogyóhéja vastag, levele szabályos ötkarélyú, kissé megnyúlt, a levélerek töve illetve a nyél környéke pirosas színeződésű.

Kiváló minőségű bor készíthető belőle, színe mélyvörös, íze nagyon markáns, extraktdús, kellemesen fanyar, finom zamattal.

Hazánkban Villányi Borvidék és a Szekszárdi Borvidék egyaránt kitűnő termőterületei.

Fordítás

Fordítás

A fordítás egy tokaji borfajta, ami úgy készül, hogy az egyszer már kipréselt aszúszemeket másodjára is felhasználják. A művelet során az aszútésztát beleforgatják az új borba, és innen kapta nevét. Az aszútészta sok értékes anyagot tartalmaz, ami ezzel a technológiával nem megy kárba, és az így létrejött bor könnyed, gyümölcsös, és édessége megközelíti egy alacsony puttonyszámú aszúét.

Vörösborok erjesztése

Vörösborok erjesztése

A vörösborokat általában kékszőlőből készítik, ugyanakkor vannak olyan borvidékek, ahol hagyományosan fehérszőlőt is tesznek hozzá az erjesztésnél. Fontos, hogy a kékszőlőt hibátlan állapotban, rothadásmentesen szedjék le, mivel nagy hatással lehet a színére és ízére. A klasszikus feldolgozás során kocsánytalanítják, majd zúzzák. A létrejött masszát, ami tartalmazza a héjat és a magokat is, egy kádba öntik, ahol az erjedés végre fog menni.

Vörösbor esetében az erjedés 20 foknál indul be, és 35 fok körül pedig leáll, így elengedhetetlen a hőmérséklet folyamatos ellenőrzése. A hőmérséklet szabályozása történhet az erjesztőkád köré vezetett tömlőkben áramló víz hőmérsékletének szabályozásával.

Az erjesztőkádban a vörösbor felszínen létrejön egy vastag masszaréteg, amely szőlőhúsból és héjból áll. A lé ebből fogja kinyerni a színt, és a cél minél több szín kinyerése, ezért a legáltalánosabb eljárás szerint a bort kiszivattyúzzák a masszaréteg alól, majd visszaengedik és átfolyatják a masszán. Ezt napjában kétszer is megcsinálják, és így lehet a legtöbb színt kinyerni a lé számára.
Az erjesztés időtartama 6 és 12 nap között mozog, attól függően, hogy mennyire tanninos bort szeretnénk.

A hagyományos erjesztés mellett számos más technika is létezik, legelterjedtebb a carbonic maceration. Az eljárás lényege, hogy a zúzatlan szőlők egész fürtjeit egy kádba helyezik, amit szén-dioxiddal takarnak. Az erjedés a szőlő saját enzimjeiből indul, élesztőgomba nélkül, végül szétrobbannak a szemek, és normális erjedés megy végbe.

A vörösbor erjesztésénél az elsődleges cél, hogy az összes cukor alkohollá váljon.

Kapcsolódó anyagok:
Erjesztés
Rozé borok erjesztése
Fehérborok erjesztése
Tejsavas erjedés
Borkészítés folyamata

Szürkebarát

Szürkebarát

A fajta Franciaországból származik, ahol pinot griesként ismerik. A pinot család tagja, közvetlen rokonai a pinot blanc és a pinot noir. A három közül nálunk a szürkebarát terjedt el legjobban. Különösen jelentős a részarány a Balaton-felvidéken, és a Badacsonyi Borvidéken is az olaszrizling és a kéknyelű mellett.
Apró, tömött fürtű fajta, emiatt könnyen berothad. Érett bogyói lilásvörösek, bora ezért olykor halvány aranysárga, sőt akár rozéra emlékeztetó is lehet. Régen ezt hibának tartották, de ma sokan tudatosan "pink" bort készítenek. Ezt a palackokon jelölni szokták.
A Szürkebarát borként nagyon lassan fejlődik, sokkal később, évek multán mutatja igazán a finomságát. A szőlője több savat tud termelni még az Olaszrizlingnél is. Emiatt megfelelő savak esetén hosszabb érlelést is elbír, akár 10-15 évig is lehet a palackban úgy, hogy az hasznára válik.

Rügy

A rügy egy rövidszártagú hajtáskezdeményezés. Ebből fejlődnek ki a hajtások.

Szerkezetileg 5 részre osztható.

1. Rügypikkelyek: ezek bőrnemű allevelek, melyek általában sötét színűek és a rügyet borítják.

2. Rügyalap: az a rész, melyen a rügyek erednek.

3. Rügygyapot: azok a szőrök, melyek a rügypikkelyekből erednek és kitöltik a rügypikkelyek és a hajtáskezdemény közötti részt.

4. Főrügy: a legfejlettebb rügy, mely a rügyalapon képződik.

5. Mellékrügy: a főrügynél fejletlenebb, de ugyancsak a rügyalapon képződik.

A rügyeket elhelyezkedésük, felépítésük, keletkezésük, kihajtásuk és évszakhozz függően nevezik el.

Létezik nyári és téli rügy. A nyári csak a hajtáson fordul elő, a levél hónaljában a háti oldalon található. Általában elpusztul, de előfordul, hogy a tenyészidőszak alatt kihajt. Ezt nevezik hónaljhajtásnak. A téli rügy a hajtáson helyezkedik el. Elsőrendű hajtás fejlődik belőle, és általában csak a következő tenyészidőszakban hajt ki.

A világosrügy a lombhullás után a hajtás télirügye, ami a vessző noduszán helyezkedik el és a vessző külső ívén található. Jól fejlettek.

Azalapi rügyek a vesszők alapi részénél vannak. Fejletlenebbek a világosrügytől. Az alapi rügy alatt nincs határozott internodium.

A rejtett rügy egy kéreggel benőtt rügy, mely nem látható. Ha kihajt, fattyúhajtás lesz belőle.

Az oldalrügy a csúcsrügy alatt található. Szőlő esetében a világosrügyek oldalrügynek is nevezhetőek helyük alapján, mert a szőlőnek nincs csúcsrügye.

A sárszem a legfejletlenebb rügy az alapi rügyek közül.

Végállórügynek nevezzük azt a rügyet, amely a vessző csúcsára kerül visszametszés során.

Azt a rügyet, mely mellékrügyeket is fejleszt, összetett rügynek nevezzük

A vegyes rügyön egyaránt találhatóak levelek és virágok is.

A ki nem hajtott rügyet alvórügynek hívjuk.