Karát

A Karát fehérborszőlő-fajtát Kurucz András és Kwaysser István nemesítette. A Szürkebarát és a Kövidinka keresztezésével jött létre.
Nem túl elterjedt fajta. Kiegészítő vagy ültetvényes fajtaként találkozhatunk vele a Kunsági-, Etyek-Budai-, és Badacsonyi –borvidéken.

Jellemzői:
Október elején érik. Fagytűrése közepes. Rothadásra kevésbé hajlamos. Szárazságtűrő képessége jó.

Fürtje rövid kocsányú, vállas, tömött. Bogyóinak színe zöldessárga. Hamvasak, feketén pontozottak. Levele kerek, vagy három karéjú. Váll és oldalöble nyílt. A levélerek színe barnáspiros és a levelei széle csipkés.

A belőle készült bor testes, fajtajelleges, üde, finom savakkal rendelkezik.

Taposózsák

Taposózsák a taposásra szánt sz?l? elhelyezésére szolgáló zsák.

Azokon a vidékeken ahol kevés sajtó volt, valamint a taposással a levet akarták kiszórítani, ott ritka szövés? bornyomó zsákba, taposózsákba töltötték a sz?l?t és így préselték ki a levét.

A zsák oldalán egy hasíték volt, ahova egy edényt helyeztek, azzal könnyen beletölthették az összezúzott sz?l?t. A zsákot harmadáig töltik, összefogják a száját és elkezdik taposni, amíg a lé teljesen ki nem folyik bel?le. Általában mezítláb végzik ezt a munkát.

Érlelés edényei

Az érlelés edényei

Új hordó kiválasztásának kritériumai:
tölgyfa származási helye
hasított vagy f?részelt, hogyan szárították, füstölték-e, ha igen, mennyire

Az amerikai tölgyfahordók hajlamosak egyfajta kókuszos aromát, és meglehet?sen éretlen tannin ízt kölcsönözni a bornak, addig a francia tölgyfahordókból több aromát és tannint nyerhet a bor, ami segíti majd a palackos érlelést is.
A kis hordók el?nye, hogy arányában nagyobb felületen érintkezik a bor a fa felülettel, így hatásuk jobban érvényesül.
A szabvány hordó mérete 225 liter, ami 300 palack bornak felel meg. Ezt a világ borászatai átvették. Az új hordó egyfajta vaníliás, kókuszos, füstös karaktert kölcsönöz a bornak, ám a hordó öregedésével egyre kevesebb aromát ad át, és a 4 éves hordók már csak tannint adnak át.

Edények, melyek alkalmasak az érlelésre:
- új, kis tölgyfahordó
- használt, 1-2 éves tölgyfahordó
- nagy fahordó vagy kád
- semleges, rozsdamentes kádak vagy tartályok

Általában egy hordós érlelés? vörösbor 18 hónap és 2 év közötti id?tartamot tölt a hordóban palackozás el?tt, bár vannak olyan kivételek, amelyek lényegesen többet is hordóban vannak, de ebben az esetben a hordókat rendszeresen utántöltik, és minden hatodik hónapban lefejtik.

Rövidített érlelési eljárások
Nem a hordós érlelés az egyetlen eljárás arra, hogy tölgyes ízek kerüljenek a borba. Léteznek takarékosabb megoldások, amilyen a tölgyfa chips hozzáadása, vagy a bels? hordófa/donga kezelés, amelynél egy függ?leges rudat helyeznek az erjeszt? kádba kilógó dongákkal. Ebben az esetben a bor és a tölgy nagyon hatékony kapcsolatba kerül, és olcsóbb és gyorsabb eljárás, mint a hordós érlelés.

Kapcsolódó anyagok
Borkészítés folyamata

Tramini

A Tramini a ma Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolból származik. Névadó települése, Tramin, ma is létezik. Magyarországon nagyon népszer?, szinte minden borvidéken megtalálható. Fürtje kicsi, szabálytalan alakú, gyakran vállas, tömött vagy közepesen tömött, bogyói kicsik vagy közép-nagyok, kissé megnyúlt gömböly?ek, szürkés árnyalatú, világos vagy sötétebb húspiros szín?ek, hamvasak, vastag héjúak, lédúsak, ropogósak, különleges, édes, f?szeres zamatúak. Mustja igen kellemes íz?, alacsony savtartalommal és jó évjáratokban igen magas cukormennyiséggel. A Traminiból készült bor ezért f?szeres zamatú és illatos, a legtöbb fajtához viszonyítva fajtajellegesebb, rendszerint lágy.

Metszés

Metszés

Két féle metszést különböztetünk meg: téli- illetve nyári metszést.
A téli metszés vagy f? metszés célja kett?s: azoknak a rügyeknek a kiválasztása, amelyb?l kés?bb a hajtás n?, majd a gyümölcs terem, illetve hogy felkészítsük a t?két a gyümölcstermésre. A metszéssel korlátozzuk a rügyek számát, ezzel pedig a sok tényez? közül szabályozzuk a hozamot és a min?séget.
A f? metszésnek két típusa van: amikor 2-3 rügyes, rövid csapokat hagyunk meg a t?kén, és amikor 1-2 hosszabb vessz? (szálvessz?t) marad meg.

A nyári metszést azért végezzük, hogy korlátozzuk a sarjadást, így a t?ke a gyümölcstermésre koncentrál, másik fontos szerepe, hogy a lombozatot ritkítsuk, ezáltal juttassuk a fürtöket kell? napfényhez, és a gombafert?zések elkerüléséhez meglegyen a kell? légmozgás is. Harmadik célja pedig az ültetvény rendben tartása, ami megkönnyíti a munkálatokat a tenyész- és a szüreti id?szakokban.

Kapcsolódó anyagok:
Borkészítés folyamata

Filoxéra

Filoxéra / Viteus vitifolii / Sz?l?gyökértet?

Filoxéra járvány és az átoltás

Az 1800-as évek közepe táján tömegesen pusztultak az európai sz?l?ültetvények a filoxéra tet? miatt, amely a sz?l? gyökerét támadja meg, és az ejtett sebeken keresztül gombákat és baktériumokat juttat a Vitis Vinifera sz?l?fajtákba. Ez a folyamat a sz?l? megbetegedéséhez vezet, majd pedig teljes elhalásához. Azon kevés borvidékek, amelyek megúszták a járványt, igen kemény korlátozásokat kellett betartaniuk.

A filoxéra kiírtotta a vinifera sz?l?t?kék nagy részét Európában, ezért a sz?l?termeszt?knek sürg?sen lépniük kellett. Több megoldásban látták a kiutat: els? körben vegyszeres kezeléssel próbálkoztak, ám ez teljesen hatástalan maradt, majd az amerikai Vitis Labrusca-át kezdték telepíteni, amely ellenálló a filoxérána, viszont bora rendkívül gyenge, és min?ségük rossz. Következ? próbálkozás az volt, hogy az amerikai fajták ellenálló képességét átültetik a vinifera fajtákba, ez már hozott némi sikert, de nem volt átüt? megoldás. Végül rájöttek a megoldásra, amennyiben az amerikai t?kékre az európai fajtákat átoltják, és az így kapott t?kék ellenállóak a filoxérának. Az amerikai t?kék a filoxéra tet? által ejtett seb alatt véd?réteget képez, és megakadályozza a további fert?zést.

Az oltással létrejött új sz?l?t?kék két részb?l állnak: amerikai alanyból és európai hajtásból. Az oltványkészítés sok id?vel és szakértelemmel párosul, aminek hatására, egy kell?en jó alany-hajtás párosítással pedig alkalmazkodni lehet az éghajlati és talaj viszonyokhoz.

Számos helyen a filoxéra nem okozott nagyobb károsodást, ilyen volt például Magyarországon az Alföld, amely homokos talaja korlátozta a filoxéra életciklusát, mivel talaja rezisztens (magas, 75-80% kvarc tartalom).

Kapcsolódó anyagok:
Borkészítés folyamata