Az Ezerfürtű, Kurucz András és Kwaysser István által nemesített fehérborszőlő-fajta. A Piros tramini és a Hárslevelű kereszteződéséből állították elő Kecskeméten 1950-ben.
Több néven ismert, mint a Kecskemét 5 és Miklóstelepi 5.
Főként a Hajós-Bajai borvidéken , a Kunsági borvidéken és a Balaton melléke borvidéken fordul elő.
Jellemzői:
Erős növekedés jellemzi, mely bőtermő. Termésátlaga 9-14 t/ha. Fagytűrő képessége közepes. Fekvésre igen, talajra kevésbé érzékeny. Hajlamos a tőkepusztulásra. Rothadásra hajlamos. Szárazságra és túlterhelésre érzékeny. Korai érésű, szeptember végén 16 mustfokkal szüretelhető.
Fürtje, vállas, tömött, mérete középnagy. Levele fényes, színe fűzöld, alakja kerek és mérete nagy. Nem zsíros, tagolatlan-karéjozott. Bogyó színe sárga, alakjuk gömbölyű, elég kicsik, pontozottak és hamvasak.
Alkoholban gazdag, semleges ízű bor készül belőle, melynek finom savai lágyulásra hajlamosak. Asztali vagy minőségi bor készíthető belőle attól függően, hogy hol fekszik és mennyire terhelt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése