Csongrádi Borvidék

Csongrádi Borvidék

Földrajzi elhelyezkedése
A borvidék a Tisza jobb partján fekszik, a folyó alsó folyása mentén, Csongrád megyében.
A borvidék területe: 14000 Ha (ebből 2600 Ha I. osztályú)
A szőlővel betelepített terület: kb. 2200 Ha
A borvidék települései négy körzetre oszlanak:
A Csongrádi körzetben: Csongrád, Hódmezővásárhely
A Kisteleki körzetben: Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Szatymaz
A Pusztamérgesi körzetben: Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés
A Mórahalmi körzetben: Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Kiskundorozsma, Mórahalom, Zákányszék, Zsombó

A borvidék adottságai
A borvidék klímája szélsőségesen kontinentális, és sok napsütés jellemzi. Gyakran van aszály, a telek pedig nagyon hidegek. Gyakori az őszi és tavaszi fagykárok.
Talaja folyóvízi meszes homok, öntésiszap, lösz, futóhomok. A borvidék domborzata alapvetőleg sík terület, néhol 2-3 méteres dombokkal tagolva.

A borvidék története 1075-ben szerepel az első írásos emlék az itteni szőlőtermesztésről a garamszentbenedeki apátság alapító levelében. A török időkben a legkelendőbb árucikk és a legjelentősebb adóalap a gabona mellett a bor volt, és a törökök előszeretettel vetettek ki dézsmakötelezettséget. A XVI-XVII. századi népmozgások során érkezett meg erre a borvidékre a balkáni eredetű vörösborkultúra és a Kadarka szőlőfajta is. Mária Terézia 1779-ben az alföldi futóhomok megkötésére szorgalmazta a szőlőtelepítést. A filoxéra vész nem okozott nagy károkat az Alföldön, mivel a homoktalajon (75-80% kvarctartalom felett) nem tud megélni. A borvidék 1990-ben vált ki az Alföldi borvidékből.

(Forrás: www.holborozzunk.hu)

Csongrádi borok
Az alföldi borok savai lágyabbak a hegyvidéken termesztetteknél. Az itteni borászatra jellemző, hogy az asztali bor termelése dominál.

Meghatározó fajták:
- Kékfrankos
- Rajnai rizling
- Kövidinka
- Zweigelt