Alkohol
Olyan szénhidrogén, amelyben egy vagy több hidrogénatomot hidroxilcsoport helyettesít. A bor legfontosabb alkoholja az etil-alkohol:C2H5-OH.
Lásd még: Alkoholtartalom
Borok, borvidékek, személyek, fogalmak, hogy tisztában legyél mindennel, ami bor!
Alkohol
Olyan szénhidrogén, amelyben egy vagy több hidrogénatomot hidroxilcsoport helyettesít. A bor legfontosabb alkoholja az etil-alkohol:C2H5-OH.
Lásd még: Alkoholtartalom
A kotyogó a borászatban használt eszköz. Egy olyan szerkezet, amelyet az erjedés idejére az edény akonanyílásába helyezünk vízzel feltöltve. Itt távozhat el az erjedéskor keletkező szén-dioxid, és eközben kotyogó hangot hallat.
Innen kapta a nevét.
A levegőt kizárja az erjesztőedényből.
Például almabor esetében nagyon fontos, mert az almamust könnyen megecetesedik, ha levegő fér hozzá.
A Nyakas Pincészet az Etyek – Budai borvidéken található szőlőkből termel és forgalmaz mintegy 400 ezer palack minőségi bort. Ennek negyedét exportra termelik. Az 1990-es években épült Nyakas Pince a nevét a medencét átszelő Gerecse hegység nyúlványáról a „Nyakas"-ról kapta.
Következetes reduktív technológiával dolgoznak, hogy a szőlőből eredő elsődleges illat- és zamatanyagokat megtartsák a borban.
Boraikra jellemző az üde gyümölcsösség, a mineralitás és az összetett savtartalom. Jelenleg 126 hektár szőlőterületük van, melyben megtalálható a széles sortávú függönyművelésű és a nagy tőkeszámú ültetvény is. Elindult a bio termelés, valamint a terület egy részén környezetkímélő integrált művelés folyik.
Legnépszerűbb boraik az Irsai Olivér és a Don Olivér, ami a Chardonnay és Irsai Olivér házasítása. Siker a Chardonnay, Sauvignon blanc és a Pinot gris, vagyis a Szürkebarát is. További boraik a Müller Thurgau, vagyis a Rizlingszilváni és a Rajnai rizling. Megtalálható náluk a késői szüretelésű, a barrique, testesebb borok, valamint újdonság a botrytis által aszúsodott szőlők borai.
Az Etyek – Budai borvidék szőlő- és borkultúrája évszázados múlttal rendelkezik. Az itteni talaj kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre, mivel magas mésztartalmú, ásványi anyagokban gazdag.
1997-ben elindult a minőségi borászkodás, melynek fejlesztése Malya Ernő főborász nevéhez fűződik. Ennek alapelve, hogy a fejlesztéseket csak az induláskor megszabott feltételekkel hajthatják végre. Lényege, hogy minőségi, kézműves borászatot hozzanak létre.
Erőfeszítéseiket a szakma 2002-ben az "Év Bortermelője" kitüntető címmel jutalmazta, melyet Malya Ernő főborász vehetett át.
Pincemester neve: Malya Ernő és Nyúlné dr. Pühra Beáta
A Pincészet borai
- Chardonnay 2005
- Budai Cuvée 2006
- Budai Cuvée 2008
- Budai Irsai Olivér 2007
- Budai Irsai Olivér 2008
- Budai Chardonnay 2007
- Budai Chardonnay 2008
- Kadarka Siller 2007
- Kadarka Rosé 2008
- Budai Müller Thurgau 2008
- Budai Chardonnay Selection Barrique 2007
Díjak, eredmények
Chardonnay du Monde 2007 - Budai Chardonnay Selection Barrique 2005 - Arany érem
Vinalies Paris 2006 - Budai Selection Chardonnay 2001- Arany érem
Vinalies Paris 2007 - Budai Sauvignon blanc 2006- Ezüst érem
Mundus Vini 2005 - Budai Chardonnay 2004- Arany érem
Mundus Vini, 2006 - Budai Sauvignon blanc 2005- Arany érem
Mundus Vini, 2006 - Budai Irsai Olivér 2005- Ezüst érem
Challenge International du Vin, Bordeaux 2006 - Budai Irsai Olivér 2005- Arany érem
Egyik kiemelkedő magyarországi borverseny a Pannon Bormustra, ami a Pannon Bormíves Céh kezdeményezése. A Budai Chardonnay 2008, az idei bormustrán 100 pontos értékelést kapott egy neves angol szakértőtől Angela Muir-tól. Ez az egyetlen magyar bor, melyet 100 pontra értékeltek.
A mustrán 3 nyakas bor kapott csúcsbor minősítést:
Budai Chardonnay 2008
Budai Chardonnay Selection Barrique 2007
Pinot grigio 2008
Vinalies 2009, Párizs versenyen a következő borok értek el eredményeket:
Budai Irsai Olivér 2008
Medal d'Argent, ezüstérem
Kapcsolat: Nyakas Pince |
|
Asztali bor
Négy borminőség-jelző kategóriát különbözetünk meg:
- asztali bor
- tájbor
- minőségi bor
- különleges minőségű bor
Az asztali borok közé soroljuk az egyszerű, könnyű, tájjellegű borokat, amelyek mustja minimum 13 tömegszázalék természetes eredetű cukrot tartalmaz. Nevében nem szabad feltüntetni a borvidéket, vagy a borvidék területeit, és nem kötelező a szőlőfajta feltüntetése sem, amennyiben mégis feltüntetik, úgy legalább 70% fajtaegyezés szükséges.
Egyik legősibb szakmák közé sorolhatjuk a kádármesterséget. A kádár hordókat, kádakat, faedényeket készít. Több megnevezése is van a kádárnak. Ilyen a bodnár és a pintér. Különbséget abban teszünk közöttük, hogy míg akádár keményfából készít hordókat és kádakat, addig a pintér és a bodnár puhafával dolgozik, és kis kisebb méretű tárgyakat, így dézsát, vagy köpülőt gyárt. Más nyelvhasználatokban hordókötőnek, illetve borkötőnek is nevezik őket.
A kádármesterség országszerte elterjedt és elismert foglalkozás volt, de manapság egyre ritkábban találkozunk ilyen mesteremberekkel. Történelmi borvidékeken volt a legnagyobb hagyománya. Jól kereső iparosoknak mondhatták magukat egészen addig, míg a zománcos, üveg és a műanyag tárolóedények el nem terjedtek.
Régen nem csak a fa megmunkálásával, hanem borkezeléssel is foglalkoztak egyes kolostorok és uradalmak, vagy mezővárosi gazdák felkérésére.
Száradt tölgyfából készítették termékeiket, a hordót, vagy a kádat, amit egyszerű favesszővel kötöttek össze, miután tűzben megpuhították a tölgycsíkokat. A vasabronccsalvaló megkötés csak a 18. század közepén vált divatossá. A tölgyfán kívül eper, akác és szelídgesztenyefából is gyártottak eszközöket, amennyiben anyaghiány, vagy anyagi okok miatt ez volt a legmegfelelőbb megoldás.
Általában a kádármesterség apáról fiúra szállt. Szerszámaikat saját kézzel faragták és díszítették.
Savtartalom
A mustok általános savtartalma 5-10g/l , a boroké pedig 4-9g/l. A sav fő tömegét a borkősav és az almasav képzi. A savtartalom ersősségét pH-értékben adják meg, ezek a borok esetében 3,2-3,6-ig terjedhetnek. A mérése lúgtartalmú oldatokkal történik, azaz egy fokosztályos üvegcsőbe bort mérünk, majd addig csöpögtetjük bele a lúgoldatot, míg a színe el nem éri a mély-vöröset, és akkor a skáláról olvashatjuk le az értéket.
Király Ferenc
![]() | Király Ferenc (1911-1982) agrármérnök, szőlőtermesztő és nemesítő doktor. Fő munkatársa volt a Pécsi, Badacsonyi, Móri és Egri Borászati és Kutató Intézeteknek. Tanára volt a Mezőgazdasági Főiskolának Gyöngyösön. Munkáját a korai érésű, magas cukortartalommal, testes, kellemes savtartalommal rendelkező fajták kifejlesztésének szentelte. |
Államilag minősített szőlőfajtái:
- Zefír
- Zengő
- Zenit
- Zéta (Oremus)
- Zeusz
Klónszelekciós tevékenységéből ismertebb a Királyfurmint és az Olaszrizlig B.20.-as klón.
Nyúlósodás
A nyúlósodás egy túlzottan nem veszélyes betegség, ami főként az új, alacsony sav- és alkoholtartalmú boroknál jelentkezhet. A fertőzés során a bor olajszerű, íze jellegtelenné válik. Kezelése egyszerű, alapos levegőztetéssel és kénezéssel történik. Súlyosabb esetekben pedig savpótlással is rendbe hozható.
Peronoszpóra
| ![]() |
Peronoszpóra a levélen | |
![]() | |
Peronoszpóra a fürtön |
A bokály egyfajta cserép anyagúborosedény. Jellemzője, hogy karcsú, függőleges egy füle van, körte alakú. Hasa alacsony, amit egy szűk nyak követ, utána ismét kiszélesedik. Talpa kicsi, szája kerek, de nincs kiöntője. Ritkán mázatlan.
Jelentése az itáliai bocal szóból ered, ami kancsót jelent.
A bokályokat bevonat, méret és egyéb tulajdonságok szerint különböztetjük meg.
Bevonat szerint léteznek mázatlan bokályok. Gyakoriak a Jászapátiban, Kecskeméten,Molványon. Kancsónak és korsónak is nevezik.
Ónmázas bokályokat habán fazekasok készítettek habán kerámiából. Erdélyben az ólommázas bokályok az ismertek.
Méret szerint kisbokályt, bokályt és király bokályt különböztetünk meg. A kis bokály 18 cm-nél alacsonyabb, a bokály mérete 18-25 cm közé esik, míg a király bokály vagy nagy bokály minimum 25 cm. A nagy bokályból ünnepi étkezéseknél töltötték a bort.
Pálinka vagy olaj tartásásra szűkszájú bokályokat gyártottak.
Zavarosodás:
A jelenség általában az eslő fejtés után szokott előfordulni, mikor a bor zavarossá válik. Rendszerint pár hét leforgása alatt kitisztul a bor. Amennyiben a zavarosodást nem utóerjedés vagy más betegség okozza, úgy mindenképpen forduljunk szakértő borászhoz.
Szőlőcukor
A glükóz, vagy más néven szőlőcukor, egy monoszacharid. A sejtek fontos energia- és metabolitforrása.
Szabad állapotban a természetben előfordul a gyümölcsökben (többek között a szőlőben is, róla kapta a nevét), megtalálható még a vérben is.
A must borrá erjedésében is fontos szerepet játszik, a mustban lévő szőlőcukrot az enzimek etil-alkohollá alakítják át:
Szőlőcukor C6H12O6 → etil-alkohol 2 C2H5OH + gáz 2 CO2
Magyarországon 22 borvidék van, az alábbi lista szerint:
- Badacsonyi Borvidék
- Balaton-felvidéki Borvidék
- Balatonfüred-Csopaki Borvidék
- Bükki Borvidék
- Csongrádi Borvidék
- Dél-Balatoni Borvidék
- Egri Borvidék
- Etyek-Budai Borvidék
- Hajós-Bajai Borvidék
- Kunsági Borvidék
- Mátrai Borvidék
- Móri borvidék
- Nagy-Somlói Borvidék
- Neszmélyi Borvidék
- Pannonhalmi Borvidék
- Pécsi Borvidék
- Soproni Borvidék
- Szekszárdi Borvidék
- Tokaji Borvidék
- Tolnai Borvidék
- Villányi Borvidék
- Zalai Borvidék
Rizlingszilváni K.3
A Rizlingszilváni 7-10%-kal nagyobb termést adó klónja. Fürttömege 140-160g között mozog, bora savasabb és zamatosabb az alapfajtánál. A klón Bakonyi Károly nevéhez fűződik.
Sortávolság
Sokáig, 1990-ig telepítették a szőlőt 3-3,5 méteres sortávval (két sor távolsága egymástól), így egy hektárra(10.000 m2) csak 2400-2500 tőke juthatott. A termésmennyiség az ilyen telepítési módot alkalmazó szőlők esetében 8-10 tonna volt hektáronként. Mivel relatív kevés tőke volt egy hektáron, így a tőkék nagyobb terhelést kaptak, hogy tartani tudják a termésátlagot, ez pedig a minőség rovására ment. A mai minőségi igények miatt a szőlőket már 2-2,4 méteres sortávval telepítik, így egy hektáron 4000-4200 szőlőtőke is elfér, ahol már nem kell olyan nagy tőketerhelés egy elfogadható termésátlaghoz.