Erózió

Az talajpusztulásnak két fajtája van. A víz által okozott talajpusztulást eróziónak, míg a szél által okozottat deflációnak nevezzük. A vízerózió lejtős területekre jellemző, a defláció viszont a futóhomokos területekre, mint pl. az alföldi borvidékek.

Magyarország eróziós térképe

Vízeróziónál a víz lemossa a legfelső talajréteget és azáltal, hogy az altalaj kerül felszínre, csökken a termékenysége. Több formája létezik.

Az egyik a csepp-erózió. Ilyenkor az esőcseppek száraz talaj felületét.

A másik a réteg-erózió. ilyenkor a szétesett talajmorzsákat lehordja a lejtőn a felületen képződött vízhártya. Nagyobb mennyiségű csapadék esetén vonalas, barázdás, és árkos erózió jön létre a talajba vájt mélyedések formájától függően.

Az erózió elleni védekezésnek több formája ismert. Dombos területeken rétegvonalas művelést használnak. Gyeptakarót, vagy fákat ültetnek meredekebb területeken, de jellemző, hogy teraszokat hoznak létre. Amennyiben lehetséges, jó megoldás a talaj fedése is.

Az erózió miatt folyamatos a változás a föld felszínén.

Szőlő ilonca

Szőlő ilonca A lepkék a telet báb formájában vészelik át, majd tavasszal kikelnek belőlük a hernyók. Ezek a hernyók a virágfürtöket és a leveleket kezdik rágni, igen gyors tempóban. A hernyók június végén bebábozódnak, majd a bábból lepkék kelnek ki, amik a levelekre petéket helyeznek el.
	Szőlő ilonca hernyója

Talaj és domborzat

Talaj és domborzat

A talaj tápanyaghiánya komoly gondot okozhat a szőlőtermesztésben. Jobb szőlőminőséget kapunk, ha a szőlő védve van, és csak a növekedésre kell koncentrálnia. Túl gazdag talajon a szőlő nagy lombot növeszt, így ha azokat nem ritkítják meg eléggé, akkor a szőlő nem fog beérni, mert nem éri elegendő napfény, viszont a dús lombozat miatt könnyen megállhat a levegő a bogyók körül, és rothadást idézhet elő.
Tápanyagokon kívül az ásványi anyagok jelenléte is igen fontos tényező, elengedhetetlen az egészséges növekedéshez. Azonban a túlzott mennyiség is problémát okozhat. A túlzott mésztartalmú talaj nagyon jó vízelvezetéssel rendelkezik, viszont érzékennyé teszi a szőlőt a sárgulásra. A sárgulás következménye, hogy a szőlő lombja megsárgul, majd ledobja a fürtöket a csökkenő fotoszintézis miatt. A sárgulás másik kiváltója a vashiány lehet, ilyenkor szokták a talajt vas-szulfiddal kezelni.

Kapcsolódó anyagok:
Borkészítés folyamata

Cirfandli

Mivel későn érik, rothadásra igen hajlamos, érzékeny szőlőfajta, termeszteni nagyon nehéz, és talán pont ezért nagyon ritka. Kis, vékony héjú bogyói vannak. Magyarországon csak Pécs környékén és a Mecsekalján - itt igen jó minőségű bort terem - találkozhatunk vele, de más országokban is igen ritka.

Eredete nagyon bizonytalan, - Magyarországra valószínűleg Osztrák közvetítéssel jutott - több helyen lehet olvasni itáliai, sőt még régebbi, dalmáciai eredetről is.

Évjárat szempontjából igen változatos, jó években igen magas szárazanyagtartalmat produkál, íze pedig jellegzetesen fűszeres. Magas cukortartalmat is elérhet, ilyenkor félédes, édes borkülönlegességet is készítenek belőle.

Csuma

Csumának nevezzük a gyümölcsök csutkáját, vagy kocsányát.

Szőlő esetében a szemektől megfosztott kocsánya.

Gyümölcsöknél általában csutkának hívjuk. Káposztafej esetében csima, vagyis a káposztafej törzsája.

A csuma a népies elnevezése annak a kocsánynak amin nincs már szőlőbogyó.

FTIR

A boranalízisben is elterjedtFourierTranszformációs Infravörös Spektroszkópia (FTIR) azon alapul, hogy minden kémiai

kötéstípus csak egy bizonyos, a kötésre jellemző frekvencián vibrál és avibráció következtében az adott hullámhosszú fényt elnyeli, így

egyenes arány áll fenn az elnyelt fény mennyisége és a mintában lévőadott típusú kémiai kötések száma között. Az FTIR technika lényege, hogy

a fényt egy interferométer segítségével egymást követően 3000hullámhosszon átbocsátja a mintán és mind a 3000 alkalommal egy

szenzor segítségével megméri, hogy az adott hullámhosszon milyenmértékben nyelte el a minta a fényt. Ezt követően a gép pontosan meg

tudja állapítani, hogy a különféle kémiai kötésekből mennyi található amintában, vagyis, hogy milyen a minta kémiai összetétele.

Ezen az elven működik az OenoFoss, illetve a WineScan műszer.

Szent Anna Borház - Dél-Balatoni Borvidék

A Szent Anna Borház a Balatonboglári Borvidékhez tartozik, Szőlősgyörök déli lejtőinek egyikén, Rekeszdűlőben fekszik. Komáromi Fenenc 1980-ban építette a pincét, majd 1994-ben kibővíítette. Ma 20 hektárnyi szőlőterületen gazdálkodnak. A pincészet 1500 hektoliter bor készítésére és tárolására alkalmas. Komáromi Ferenc 2000-ben elnyerte a "Somogy Borásza" címet. Boraikat saját szőlőből készítik és több borversenyen is kiváló eredményeket értek már el.

Főbb szőlőfajtáik: Olaszrizling, Sauvignon Blanc, Muscat Ottonel, Chardonnay, Tramini, Királyleányka, Zöldveletlini, Rizlingszilváni, Merlot, Pinot Noir és Cabernet Sauvignon.

A borkóstoló program egész évben, előzetes egyeztetés alapján igénybe vehető. Emellett baráti összejövetelek, különböző rendezvények megrendezését és programszervezést is vállalnak. A bor mellé a konyhából igazi somogyi ízek kerülnek az asztalra.

Rendezvények:

-Györöki Juniális - június első szombat, vasárnap
-Nyitott Pincék - Pünkösd
-Lellei Borhét
-Boglári Szüreti Napok

A pincészet borai:
- Cabernet Sauvignon - száraz vörösbor
- Chardonnay - száraz fehérbor
- Merlot - száraz vörösbor
- Muscat Ottonel - száraz fehérbor
- Olaszrizling - száraz fehérbor
- Pinot Noir - száraz vörösbor
- Pinot Noir Rosé - száraz rosébor
- Rizlingszilváni - száraz fehérbor
- Sauvignon Blanc - száraz fehérbor
- Tramini - száraz fehérbor
- Zöld Veltellini - száraz fehérbor

Kapcsolat:
SZENT ANNA BORHÁZ

TérképH - 8692 Szőlősgyörök, Rekesz dűlő

Tel.: (36) 85 530 083, (36) 30 411 2789
Fax: (36) 85 330 581
Levélcím: H - 8692 Szőlősgyörök, Akácfa u. 4.
E-mail: stanna-borhaz@boglarnet.hu

Térkép:

Nagyobb térképre váltás