Rügy

A rügy egy rövidszártagú hajtáskezdeményezés. Ebből fejlődnek ki a hajtások.

Szerkezetileg 5 részre osztható.

1. Rügypikkelyek: ezek bőrnemű allevelek, melyek általában sötét színűek és a rügyet borítják.

2. Rügyalap: az a rész, melyen a rügyek erednek.

3. Rügygyapot: azok a szőrök, melyek a rügypikkelyekből erednek és kitöltik a rügypikkelyek és a hajtáskezdemény közötti részt.

4. Főrügy: a legfejlettebb rügy, mely a rügyalapon képződik.

5. Mellékrügy: a főrügynél fejletlenebb, de ugyancsak a rügyalapon képződik.

A rügyeket elhelyezkedésük, felépítésük, keletkezésük, kihajtásuk és évszakhozz függően nevezik el.

Létezik nyári és téli rügy. A nyári csak a hajtáson fordul elő, a levél hónaljában a háti oldalon található. Általában elpusztul, de előfordul, hogy a tenyészidőszak alatt kihajt. Ezt nevezik hónaljhajtásnak. A téli rügy a hajtáson helyezkedik el. Elsőrendű hajtás fejlődik belőle, és általában csak a következő tenyészidőszakban hajt ki.

A világosrügy a lombhullás után a hajtás télirügye, ami a vessző noduszán helyezkedik el és a vessző külső ívén található. Jól fejlettek.

Azalapi rügyek a vesszők alapi részénél vannak. Fejletlenebbek a világosrügytől. Az alapi rügy alatt nincs határozott internodium.

A rejtett rügy egy kéreggel benőtt rügy, mely nem látható. Ha kihajt, fattyúhajtás lesz belőle.

Az oldalrügy a csúcsrügy alatt található. Szőlő esetében a világosrügyek oldalrügynek is nevezhetőek helyük alapján, mert a szőlőnek nincs csúcsrügye.

A sárszem a legfejletlenebb rügy az alapi rügyek közül.

Végállórügynek nevezzük azt a rügyet, amely a vessző csúcsára kerül visszametszés során.

Azt a rügyet, mely mellékrügyeket is fejleszt, összetett rügynek nevezzük

A vegyes rügyön egyaránt találhatóak levelek és virágok is.

A ki nem hajtott rügyet alvórügynek hívjuk.