Filoxéra / Viteus vitifolii / Sz?l?gyökértet?
Filoxéra járvány és az átoltás
Az 1800-as évek közepe táján tömegesen pusztultak az európai sz?l?ültetvények a filoxéra tet? miatt, amely a sz?l? gyökerét támadja meg, és az ejtett sebeken keresztül gombákat és baktériumokat juttat a Vitis Vinifera sz?l?fajtákba. Ez a folyamat a sz?l? megbetegedéséhez vezet, majd pedig teljes elhalásához. Azon kevés borvidékek, amelyek megúszták a járványt, igen kemény korlátozásokat kellett betartaniuk.
A filoxéra kiírtotta a vinifera sz?l?t?kék nagy részét Európában, ezért a sz?l?termeszt?knek sürg?sen lépniük kellett. Több megoldásban látták a kiutat: els? körben vegyszeres kezeléssel próbálkoztak, ám ez teljesen hatástalan maradt, majd az amerikai Vitis Labrusca-át kezdték telepíteni, amely ellenálló a filoxérána, viszont bora rendkívül gyenge, és min?ségük rossz. Következ? próbálkozás az volt, hogy az amerikai fajták ellenálló képességét átültetik a vinifera fajtákba, ez már hozott némi sikert, de nem volt átüt? megoldás. Végül rájöttek a megoldásra, amennyiben az amerikai t?kékre az európai fajtákat átoltják, és az így kapott t?kék ellenállóak a filoxérának. Az amerikai t?kék a filoxéra tet? által ejtett seb alatt véd?réteget képez, és megakadályozza a további fert?zést.
Az oltással létrejött új sz?l?t?kék két részb?l állnak: amerikai alanyból és európai hajtásból. Az oltványkészítés sok id?vel és szakértelemmel párosul, aminek hatására, egy kell?en jó alany-hajtás párosítással pedig alkalmazkodni lehet az éghajlati és talaj viszonyokhoz.
Számos helyen a filoxéra nem okozott nagyobb károsodást, ilyen volt például Magyarországon az Alföld, amely homokos talaja korlátozta a filoxéra életciklusát, mivel talaja rezisztens (magas, 75-80% kvarc tartalom).
Kapcsolódó anyagok:
Borkészítés folyamata
