Kunsági Borvidék

Kunsági Borvidék

Földrajzi elhelyezkedése
Az Alföldön található az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. Ide tartozik a Pesti-síkság déli része, a Solti-síkság, a Csepel-sziget és a jászság löszhátai. A Duna-Tisza közéről csak Tiszaföldvárnál nyúlik át a Tiszántúlra.
A borvidék területe: 104000 Ha (ebből 1500 Ha I. osztályú)
A szőlővel betelepített terület: kb. 27000 Ha
A borvidék települései nyolc körzetre oszlanak:
Bácskai körzet: Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Jánoshalma, Kelebia, Kéleshalom, Kunbaja, Kunfehértó, Mélykút, Tompa
Cegléd-Monor-Jászsági körzet: Abony, Albertirsa, Bénye, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dány, Gomba, Hernád, Inárcs, Jászberény, Jászszentandrás, Kakucs, Kóka, Monor, Monorierdő, Nagykőrös, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pilis, Tóalmás, Tápiószentmárton, Tápiószele, Újlengyel
Dunamenti körzet: Apostag, Dunapataj, Dunavecse, Dömsöd, Harta, Solt, Ráckeve, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Tököl
Izsáki körzet: Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi, Szabadszállás,
Kecskemét-Kiskunfélegyházi körzet: Ballószög, Bugac, Felsőlajos, Fülöpjakab, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunbaracs, Kunszállás, Ladánybene, Lajosmizse,
Kiskőrösi körzet: Akasztó, Bócsa, Csengőd, Imrehegy, Fülöpszállás, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Pirtó, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár,
Kiskunhalas-Kiskunmajsai körzet: Balotaszállás, Csólyospálos, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Móricgát, Szank, Zsana,
Tiszamenti körzet: Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kocsér, Lakitelek, Nagyrév, Nyárlőrinc, Szelevény, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszajenő, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug

A borvidék adottságai Klímája változatos, szélsőséges, ami az aszáylos nyarakban, a hideg telekben mutatkozik meg. Elég gyakoriak a fagykárok, a tavaszi és őszi fagyok, nyáron gyakori a szőlőtőkék napperzselése. A legrosszabb termőbiztonságú borvidékünk. Talaja mezőségi és réti talajok, amelyekre rátelepedett a meszes homok. A borvidék története Nincsenek korai források, a Miohácsi vész előtti időkből egyáltalán nincs tudomás arról, hogy lett e volna ezen a vidéken szőlőtermesztés. A szőlő elsősorban a futó homok megkötése céljából került ide, és mint később kiderült, a filoxéra járvány idején, hogy a betegség nem él meg az ilyen homoki területen. A XIX. század végére a borvidék szőlőültetvényének nagysága megtöbbszöröződött. A 1960-as években újból növekedett a szőlőterületek nagysága, majd az 1970-es évektől kezdve már a rangos, minőségi fajták is megjelentek a borvidéken. Nagy területen termelnek pezsgő-alapbort is.

(Forrás: www.mezogazdasagimuzeum.hu)

Kunsági borok
Az itt termelt borok úgynevezett mindennapok bora.

Legfontosabb faják:
- Ezerjó
- Kövidinka
- Arany Sárfehér
- Kadarka
- Kékfrankos

Önológus

Az önológus a borkészítésért felelős. Leegyszerűsítve borásznak is hívhatnánk, de több annál. Egy igazi szakértő, aki mindent tud a borról.

Több gazdaság borkészítését is irányítja. Fiatal borok többszörös kóstolása után javaslatokat ad a további érlelést illetően.

Vannak olyan híres önológusok, akik egyszrerre a világ több táján is több termést ellenőriznek.

Egyik legbefolyásosabb önológus Robert Parker Junior, a Wine Advocate borszaklap újságíró kritikusa, akiről azt mondják, ha megdícsér egy bort, akkor annak minden palackja elfogy.

Bor érlelési folyamata

Bor érlelési folyamata

A világban a legtöbb bort gyors, vagy azonnali fogyasztásra termelik, így ezeknek a boroknak nincs szükségük érlelésre. Azonban sokkal jobb minőségű borra még kedvezőbb hatással lehet a további érlelés akár hordóban, akár palackban. Ez különösen igaz a vörösborokra, mivel nyers tanninjainak jót tesz a lágyítás.
Érlelés során a bornak szükséges, hogy magas tannin, sav és alkoholtartalma legyen, ezen túl pedig legyen bőven gyümölcstartalma, ami majd aromává tud alakulni.

Három részre oszthatók a borra ható tényezők az érlelés során:
1. a tárolóedényből származó olyan komponensekre, melynek jellege megegyezik a tanninéval, vagy a fiatal tölgyfahordóéval
2. oxigénre, mely szükséges néhány kémiai reakció végbemeneteléhez, amely a bornak karamell, kávé vagy dió ízeket kölcsönöz
3. oxigénmentes érlelés során aromák fejlődése (palackos érlelés)

Kapcsolódó anyagok
Borkészítés folyamata

Botrytis cinerea

Botrytis cinerea (szürkerothadás)

A botrytis cinerea olyan gomba betegség, amely tartósan csapadékos, hűvös viszonyok között alakul ki. A szőlő fürtjeit támadja meg, ahol szövetelhalást, bénulást okoz. A tartósan száraz, meleg idő megakadályozza a gomba további terjedését, és kedvező viszonyok között megteremtik az aszúsodás, a nemesrothadás feltételeit.