Az akona, a hordó feltöltésére szolgáló felső nyílás, ahol a bort beletöltik, de azt a hordódongát is akonának szokták nevezni, melyen a töltőnyílás van.
Ezt a nyílást úgynevezett akonadugóval zárják le, ami többnyire tölgyfából készül, de 
A hordó akonanyílásán keresztül tölcsér segítségével töltik a bort. Ezt a speciális tölcsért livónak, töltikének, illetve tőtikének nevezik. A fejtésnél használják ezt az eszközt.
Három féle pezsgő készítési módszer ismeretes. A klasszikus módszer a palackos erjesztés. Ezen kívül van tankban erjesztett pezsgő és az asti módszer, ahol a magas cukortartalmú must az elsődleges erjesztés során válik szénsavassá.
A peszgő előállításához könnyű, egészséges, tiszta ízű, finom zamatú, erőteljes illattal nem rendelkező, minden töltéskor azonos minőségű és összetételű bor szükséges. Ezt nevezzük alapbornak. Ezt követően az alapbort zárt térben újraerjesztik. Nem adnak hozzá mesterségesen széndioxidot, hanem tirázs-likőr - ami a borban feloldott cukor - és élesztő segítségével a cukorfok megemelkedik és a második erjedés során szénsavassá válik. Ehhez szükség van egy erős tárolóedényre, ami 5-6 bár nyomást kibír, mivel a széndioxid nagy nyomáson keletkezik. Az erjedési folyamatnál keletkező szén-dioxid-gáznak nincs hova távoznia a palackból, így szétárad a borban.
Cserszegi fűszeres
Származási helye Magyarország, tőkéje középerős, kevés számű, hosszú ízköző vesszője van, fürtjei középnagyok, közepesen tömöttek. Kora érésű szőlő, szeptember végén lehet már szüretelni.
A szőlő egy fajtahibrid, amit Bakonyi Károly állított elő az Irsai Olivér és a Piros Tramini keresztezésével.
Bora illatos, fűszeres zamatú és éléns savtartalmú.
Elterjedési helyei a Csongrádi Borvidék, a Hajós-Bajai Borvidék, a Kunsági Borvidék, az Etyek-Budai Borvidék, a Balaton-felvidéki Borvidék és a Dél-Balatoni Borvidék.
Préselés
A préslelési folyamat változó, attól függően, hogy milyen szőlőből készítünk bort. A fehérszőlők esetében a préselés az erjedés megkezdése előtt zajlik, a rozé és a vörösborok esetében a héjon áztatás után.
Régebben a függőleges, hagyományos prések voltak elterjedve, mára azonban inkább már a vízszintes présekkel dolgoznak a gazdák. A függőleges prés esetében a nyomás egy csavar által felülről jött. A vízszintes préseknél a nyomás a két végről jön, ezeket sokkal pontosabban lehet állítani és szabályozni. A lé mennyisége általában 1kg szőlőre vetítve 75cl mustnak felel meg.
Kapcsolódó anyagok:
Borkészítés folyamata
A Soproni Borvidék legfőbb fehérszőlő fajtája. Az osztrák eredetű fajta nevét feltehetően onnan kapta, hogy szemei még érett állapotban is zöld színűek, illetve mustja is jellemzűen zöld árnyalatú. A Zöld Veltelini kevésbé rothadó, közepes érésű szőlő, közepes méretű bőven termő fürtökkel. Bógyói kicsik, de rendkívül lédúsak, éppen ezért gyorsan népszerűvé vált illetve olcsó tömegbor készítésére is alkalmasnak bizonyult. A borászok rendszerint közepes minőségűnek tartják, az asztali és a minőségi borok közé sorolják ezt a fajtát, de jó évjáratokban, megfelelő technológiával kellemes bor készíthető belőle. Ha az őszi időjárás kedvezően alakul, kései szüretelésre is kiválóan alkalmas. Átlagos beérési cukorfoka: 18-19.
Osztrák szőlőfajta lévén a legtöbb Zöld Veltelini ültetvény Ausztriában található, de a hajdani Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi országában előfordul, így hazánkban is. Itthon főként a Soproni Borvidéken honosodott meg, de a Neszmélyi Borvidéken és a Tolnai Borvideken is előfordul.
Butéliás bor
Butéliás bort régies szóhasználattal palackérett bornak hívják, és maga a butélia (butella) szó jelentése pedig hosszú nyakú palackot jelent. Amikor a bor alkotórészei összhangban vannak, kifejlődött fajtajellege és minden előírásnal megfelel, akkor kerülhet sor a palackozásra. Ha ez nem történik meg, akkor a hordóban romlik a minősége. A palackozott bor jobban megőrzi a jegyeit, sőt van úgy, hogy csak néhány év múlva mondhatjuk, hogy elérte a teljes letisztultságát.
| Hébér A hébért borlopónak is nevezik. Egy ügyes találmány, melynek segítségével a hordóból könnyen ki tudjuk emelni a bort. Általában üvegből, vagy bádogból készül, de néhányan még szárított tökből kialakított lopót használnak, amelyet lopó töknek hívnak. A hébérnek hosszú a szára. A szárát követi egy öblös, bővebb test ami egy vékony szívókával folytatódik és végződik. A hosszú szárat beleeresztik a borba és a szívókán megszívják, míg a bor bele nem kerül a testes részbe. Befogják a lyukat, majd a száron keresztül betöltik a pohárba. |  |
| Hébér |
