Sec

A sec ízelnevezés arra a pezsgőre utal, amiben a cukortartalom 33-50 g/l között van.
További elnevezések: trocken, secco, asciutto, medium dry, semi seco, meio seco

Turán

A Turán vörösborszőlő-fajtát Csizmazia József és Bereznai László állította elő a bikavér 8 és a Gárdonyi Géza keresztezésével.

Jellemzői:
Általában korán, szeptember első felében érik. Termőképessége közepes. Érzékeny a fagyra és közepesen hajlamos a rothadásra. Szálvesszős metszéssel terem.

Fürtje mérete közepes. Levele hullámos, színe sötétzöld, tompa fényű. A tagolt levélen a vállöblök és az oldalöblök zártak. Kékesfehér bogyói hamvasak, pontozottak. Hamar töppedésnek indul, ha a tőkén hagyjuk bogyóját, ezért 23-25 mustfokra is érik.

A belőle készült bor színe mély, magas csersavtartalommal. Tanninja finoman bársonyos. Virág és mézillat érezhető benne, ami nem jellemző a vörösborokra.

Legjellemzőbb bora az Egri Turán 2007

Dél-Balatoni Borvidék

Földrajzi elhelyezkedése

A borvidék Somogy-megye északi részén, Zamárditól Balatonberényig terül el.
A borvidék területe: 9980 Ha (ebb?l 8200 Ha I. osztályú)
A sz?l?vel betelepített terület: kb. 3200 Ha
A borvidék települései három körzetre oszlanak:
Balatonlellei körzet: Andocs, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonendréd, Balaton?szöd, Balatonszabadi, Balatonszemes, Gyugy, Karád, K?röshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Ordacsehi, Somogytúr, Szólád, Sz?l?sgyörök, Visz, Zamárdi
Kaposi körzet: Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Szabadi, Csoma
Marcali körzet: Balatonberény, Balatonkeresztúr, Böhönye, Csurgó, Hollád, Kéthely, Marcali, Somogysámson, Somogyzsitfa

A borvidék adottságai Klímája kiegyenlített, évi 600-800mm csapadék, a napsütéses órák száma évi 2000 óra, és ezek a feltételek remek környezetet biztosítanak a sz?l?termesztéshez. A Balaton közelsége is igen kedvez?en hat a klímára, mivel a déli partra jellemz? sekély víz hamar felmelegszik, és kedvez? mikroklímát teremt. Talaja lösz, kötött vályog, néhol bazalt. A borvidék története A sz?l?m?velést egészen a római korig lehet visszavezetni. Szent László franciaországi szerzetesekkel megalapítatta a Somogyvári Apátságot 1091-ben. Az adományozó levelek szerint a szerzetesek igen jelent?s birtokokhoz jutottak hozzá, erd?köz, szántókhoz és sz?l?skertekhez, utóbbin a kor legmagasabb szint? sz?l?m?velési és bortermelési technológiáját alkalmazták. A lakosság az apátság közelében egyre több sz?l?t telepített, majd 1498-ban II. László királytól kapta Somogy Vármegye a címerét, amin egy nagy sz?l?fürtöt tartó kar látható. A királyi adománylevelek szerint ebben az id?ben már akkor a bortermelés Somogy Vármegyében, hogy ezáltal a leggazdagabb vármegyék közé sorolták. Ennek a virágzó sz?l?termesztésnek a török id?k vetettek véget, majd a törökök után az éledez? gazdaságokat a filoxéra vész pusztította el teljesen. A járvány után az egykori Festetics birtokokon, a a Tihanyi Bencés Apátság birtokain indult virágzásnak újbóli a bortermelés. A borvidék 2001-ig viselte mai nevét, majd újból 2009-ben vehette fel megint a Dél-Balatoni borvidék nevet.

A borvidék borai
A borvidék kedvez? mikroklímája miatt a gyengébb évjáratok viszonylag ritkán fordulnak el?. A vidék fehérborai könny?ek, illatosak, gyümölcsösek, illetve pezsg?k el?állítására alkalmasak, úgynevezett alapboroknak is megfelelnek.
A vidék vörösborai burgundi típusúak, csersavas, nehéz vörösborok csak kivételes évjáratokban készítet?ek.

Legelterjedtebb fajták:
- Chardonnay
- Zöld veltelini
- Olaszrizling
- Királyleányka
- Irsai Olivér
- Rizlingszilváni
- Merlot
- Sauvignon
- Chasselas
- Sárgamuskotály
- Csaba gyöngye
- Pinot noir
- Tramini
- Kékfrankos
- Ottonel muskotály
- Kékoportó
- Rajnai rizling
- Cabernet sauvignon

Malvázia

A Malvázia Görögországból származó szőlőfajta. Főleg Spanyolországban, illetve Közép- és Dél-Itáliában termesztik.

Létezik egy különleges zamatú fajtája, amit az Isztriai-félszigeten nevelnek. Madeira szigetére is áttelepítették Szicíliából a 15. században.

Belőle készült borok közül a legismertebbek a francia desszertborok és a madeira bor. Cuvée borokban találkozhatunk vele a leggyakrabban.
A malvázia bor az Etna lejtőin termesztett szőlőből érlelt borkülönlegesség, melynek szesztartalmát mesterségesen megemelik.

Csaba Gyöngye

Európa és leginkább Közép-Európa egyik legkedveltebb csemegesz?l?je, de szinte valamennyi sz?l?termeszt? országban termesztik. Eredetével kapcsolatban megoszlanak a vélemények, egyes források szerint még a XX. század elején, a legendás Mathiasz János hozta létre Kecskeméten, mások szerint Stark Adolf békéscsabai vaskeresked? 1904-ben végzett magvetéséb?l származik. Abban azonban egyetértenek, hogy a fajta a Muscat Ottonel és a nálunk ismeretlennek számító Bronnerstraube sz?l?k keresztezéséb?l származik. Szinte valamennyi sz?l?termeszt? országban termesztik. Ismertségét, kedveltségét minden más fajtát megel?z? érési idejének köszönheti.

Levele korán kezd sárgulni és rozsdásan pettyez?dni. Levéllemeze a középs? érre aszimmetrikus felépítés?. Fürtje nem túl nagy, inkább közepes, bogyói halvány sárgák. Kedvez? évjáratban már július közepét?l, általában július 3. dekádjában fogyasztható, íze igen finom. Term?képessége közepes. Sok másodtermést nevel. Esetében ez el?nyös tulajdonság, mert a hónaljhajtásokon képz?dött másodtermés jól beérik, hasznosítható. Fagyt?r? képessége az átlagosnál jobb. Hibái között említhetjük, hogy csapadékos id?ben rothadásra hajlamos. (Más források szerint nem hajlamos rothadásra.) Magas cukortartalma miatt termését a madaraktól és a darazsaktól nehezen lehet megvédeni, ezért szüretét nem lehet halasztani. Házi kertekben is gyakran termesztik. Bora zamatos és savakban szegény, de gyorsan el kell fogyasztani, mert nem tartós ital.

A Csabagyöngye kés?bb több sz?l?fajta nemesítésének alapja lett, például a szintén népszer? Irsai Olivér egyik szül?je is ez a sz?l?fajta.

Juhfark

Juhfark

Nem lehet megállapítani pontosan, hogy honnét származik a sz?l?, egyesek szerint tipikusan magyar fajta, mások szerint pedig osztrák.
Nevét sz?l?jének hosszú, hengeres fürtje adja.

Késôi érésû, október elsô felében szüretelhetô. Fürtje kicsi vagy középes, hengeres, tömött, fagynak, betegségnek viszonylag jól ellenáll. Borának cukortartalma csekély, savtartalma nagy, finom illatokkal rendelkezik.

Elterjedt a Nagy-Somlói Borvidéken, a Balatonfüred-Csopaki Borvidéken, és az Etyek-Budai Borvidéken.